Műtéti beavatkozás utáni pankreonekrózis

A pancreatitis – hasnyálmirígygyulladást jelent. A hasnyálmirígygyulladáskor a mirígy által kiválasztott fermensek nem vetődnek ki a nyombélbe, hanem magában a mirígyben aktivizálódnak és ott elkezdik felbomlasztani azt (önemésztődés). Azok a fermensek és toxinok, amelyek eközben keletkeznek, bekerülhetnek a vérkeringésbe és komolyan megséríthetnek más szerveket, olyanokat mint a vesék és a máj. A heveny hasnyálmirígygyulladás a szervezetnek olyan komoly állapota, amelyik azonnali gyógykezelést igényel orvosi felügyelet alatt a kórházban.

Heveny, krónikus és reaktív hasnyámirígygyulladást különböztetnek meg. A heveny hasnyálmirígygyulladásra a következő fajták jellemzők: a heveny hasnyálmirigygyulladás ödémás formája, hemorragiás hasnyálmirigy elhalás, hasnyálmirigy zsír-nekrózis. A krónikus hasnyálmirigygyulladásnak lehetséges pseudocystosus formája, fibrózus formája, pseudotumoros hasnyálmirigygyulladás.

A hasnyálmirigygyulladás leggyakrabbi okát az epeköves betegség és az alkoholfogyasztás jelenti a bőséges ételfogyasztással egyetemben. A hasnyálmirigygyulladás okai lehetnek még a mérgezések, traumák, vírusos megbetegedések, a műtétek és az endoszkópos manipulációk. Az A és E vitaminok nagy adagjai (ezeket a vitaminokat tartalmazza az Aevit készítmény) szintén okozói lehetnek a krónikus hasnyálmirigygyulladás fellobbanásának.

A heveny hasnyálmirigygyulladást, különösen a necrosissal (elhalással) szövődményezett esetekben, sebészeti módszerekkel gyógyítják. Az ilyen gyógykezelésnek az alapvető problémája – a gyakori műtét utáni szövődmények kialakulása, amelyek a beteg halálához is vezethetnek (az esetek 80 %-nál), vagy a patológiás folyamatot krónikussá tehetik valódi, illetve álciszták kialakulásával egybekötve.

A Sejtterápiás Intézet az Ukrán EÜ Minisztérium Szerv-, Szövet- és Sejtátültetési Koordinációs Központ munkatársaival és a P.L. Supik nevét viselő Nemzeti Diploma Utáni Képzésre szóló Akadémia sebészeivel együtt kidolgozták a hasnyálmirigy elhalás komplex gyógykezelésének a módszerét a cordos szövet felhasználásával és a köldökzsinórvér őssejtek átültetésével. A módszer lényege abban rejlik, hogy a közönséges műtéti beavatkozás után az elhalásos zónára a köldökzsinór (cord) speciálisan előkészített, kriokonzervált szövetét implantálják, amelyik biológialilag aktív anyagokat tartalmaz és amelyek képesek a hasnyálmirigy tátongó vezetékeinek az obliterációjára. Ezzel megakadályozzák a cisztogenezist (ciszták képződését). Az implantantot a műtét utáni 2-k napon a drenázsvezetéken keresztül eltávolítják és ugyanebben az időben a betegnek beültetik (vénán keresztül) a köldökzsinórvér őssejtek kis dózisait. A sejtátültetést 5-7 napon keresztül minden nap megismétlik. Ennek eredményeként elérik a reperatív regenerációs folyamatok ösztönzésének effektusát, a műtét utáni sebek elsődlegesen bevonódva gyógyulnak, a beteg fekvőbeteg intézményben lévő műtét utáni bennttartózkodása intenzíven lecsökken.

Klinikai példa. Az említett gyógykezelési módszert több mint 20 betegnél alkalmazták. Haláleset nem volt, cisztát a műtét utáni 6 hónap alatt senkinél sem tártak fel. Az egyik betegnél, aki nem tartozott az adott kezelési csoporthoz, a szokásos műtét után légzési distressz-szindróma lépet fel a a saturatio 50 % csökkenésével. A reanimációs osztályon a köldökzsinórvér őssejtek 5-szörös (naponta egyszer) átültetését végezték el. Ennek eredményeként a külső légzésfunkció és a respiratív-átáramoltarási arány helyreállítódott, a beteget szövődménymentesen írták ki 10 nappal az első köldökzsinórvér őssejtek átültetése után.